Kisokos

Egyedi tervezésű gyűrűk

Ha teljesen egyedi gyűrűt szeretne, cégünk megtervezi és elkészíti azt Ön számára. Erre vonatkozó lehetőségek:

• Az Ön saját elképzelései szerint megrajzoljuk, majd megtervezzük a gyűrűt.
• Ha interneten vagy katalógusban talál egy (vagy több) gyűrűt, mely alapján szeretné elkészíttetni a saját egyedi gyűrűjét, ezt is megcsináljuk.
• A webáruház karikagyűrűi  nincsenek készleten, kizárólag megrendelésre készülnek! A gyártási idő általában 2-3 hét. Minden gyűrű modell technikai felár nélkül (ingyen) módosítható! Megváltoztathatóak a gyűrűk színei, szélességei (keskenyebbre akkor kérhető  ha a mintázat elfér keskenyebb felületen , szélesebbre mindegyik), matt/fényes felületei, gyűrűk profiljai, kérhető komfortbelső kivitelezés (gyárilag egyenes belsővel készülnek a gyűrűk).  A feltüntetett  alapárak cirkónia kövekkel értendőek külön foglalási díj nélkül!

Anyagfinomság, karát

Karikagyűrűinket az Ön igényeinek megfelelő anyagfinomsággal gyártjuk le.

A karát drágakövek esetében a tömeg mérésére használatos mértékegység.

Jele: Kt (angolszász területen ct), aKt = 2*10-04 kg = 200 mg

A karát arany esetében az aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére használatos mértékegység. A „tiszta aranya” 24 karátos.

Kereskedelemben a karát alapján lehet tájékozódni.

• 100%-os arany = 24 karát
• 91,6%-os arany = 22 karát
• 75%-os arany = 18 karát
• 58,5%-os arany = 14 karát
• 37,5%-os arany = 9 karát
• 33,3%-os arany = 8 karát

A karát elnevezés a szentjánoskenyérfa termésének görög nevéből, a keration szóból ered, aminek magvait az ókorban – azok nagyon hasonló mérete és súlya miatt – precíziós súlymérésre használták. Bonyolította a helyzetet, hogy minden egyes állam „saját” karátegységet használt, és ezek súlya természetesen eltért egymástól. Később a Trójában használatos szemek súlya lett általánosan elfogadott, amelyek 205 mg-nak feleltek meg. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították (metrikus karát), és manapság már ez az érték az egész világon elfogadott és használatos. (forrás: Wikipédia)

Fémjelzés

Fontos tudni, hogy színaranyból nem készül ékszer, mivel az nem túl kemény ahhoz, hogy viselhető legyen, ezért ahhoz, hogy ne legyen olyan lágy, és az ellenállóságának növeléséhez, a színaranyhoz meghatározott százalékban másik nemesfémet adnak. Ez az arany/nemesfém arány határozza meg az arany karátját:

• 916 ezredrész = 91,6 % színaranytartalom = 22 karát
• 750 ezredrész = 75,0 % színaranytartalom = 18 karát
• 585 ezredrész = 58,5 % színaranytartalom = 14 karát
• 375 ezredrész = 37,5 % színaranytartalom = 9 karát

Az ötvöző fém ezüst, réz vagy palládium. Az aranynak ezekkel a fémekkel való keverési aránya adja meg az arany színét, amely lehet sárga, vörös vagy fehér. A közhiedelemmel ellentétben a 14 karátos arany nem csak vöröses, a 18 karátos pedig nem csak sárga lehet, ma már minden színárnyalatból bármilyen karátszámú ékszer készülhet.

Amikor szemügyre vesszük a megvásárolni kívánt arany tárgyat, a hivatalos fémjel és mesterjel segítségével bizonyosodhatunk meg az áru minőségéről. A fémjel az ékszer készítési helyére és a karátszámra utal. Emellett helyezkedik el a fémjelhez hasonló mesterjel, mely a gyártó védjegye. Általában egy monogram vagy egyszerű ábra. Külföldről behozott ékszerek esetében a behozatalt és vámkezelést végző cég beütőjének lenyomata látható a fémjel mellett.

A magyar fémjel beütését 1867 óta törvény rendeli el. Ez a vevőnek garancia arra, hogy valóban azt vásárol, amit szeretne. A hamisítványokon általában nincs fémjel, vagy ha van, az hamis, azonban a hamis fémjel jól megkülönböztethető a valóditól. Érdemes tehát alaposan ismerni a nemesfémjelzéseket, melyek minden hivatalos ékszerboltban és műhelyben ki vannak függesztve. E jelek nélkül az arany ékszer is csak törtarany-áron értékesíthető.

A fémjel beütését a Nemesfém Hitelesítő Intézet végzi.

Régi vagy külföldi fémjel esetében érdemes az ékszert megmutatni egy ékszerésznek, aki próbasavas vizsgálattal és szakkönyvek segítségével meghatározza annak korát, eredetét és finomságát.

Az ötvöstárgyak kötelező bélyegzése a különböző országokban a céhek megalakulása óta ismert.

Országunkban az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370-ből származnak. A kutatók adatokat találtak arra, hogy Magyarországon 1504-ben már a készítőkön (mesterjegyen) kívül a céh próbabélyegének beütését is előírták. A céhek a mesterjegy használatát és a céhmesterek próbakötelezettségét (azaz a nemesfém vizsgálatát) írták elő.

1867. január 1-től a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe, amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki. 

A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg.

A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte.

A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték.

A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek.
Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszűnt a közös fémjelzés Ausztriával.

Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet hatáskörébe utalta.

1966. január 1-jétől a nemesfémtárgyakra új finomsági fokok és fémjelek léptek életbe.

2006. január 1-jén került sor a legújabb fémjelek bevezetésére.

Karikagyűrűk tartóssága, avagy meddig marad hibátlan állapotú egy új gyűrű?

A megvásárolt karikagyűrűnk, ami nem kevés pénzbe kerülhet átvételkor a díszdobozból kivéve tökéletesen csillogó és szemet gyönyörködtető látványt nyújt. A fényes felületek olyanok mintha tükörbe néznénk, a matt felületeken pedig láthatóak azok aprólékos mintázata. A gyűrűkbe befoglalt kövek pedig hihetetlenül csillognak. Az ujjunkra felhúzva varázslatos érzés fog el és az esküvő izgalma eluralkodik rajtunk! Ez mind szép és jó de ahogy telnek a napok múlnak a hónapok és évek a gyűrűk felületét ostromló külső hatások megmutatkoznak az ékszereken. Több alkalommal hívtak már fel volt ügyfeleim hogy látnak egy két karcot vagy egy erősebb „krátert” a gyűrűnűn akár egy hét elteltével. Ilyenkor tőlem kérdezik hogy miért van ott hogy került az oda? Nos ez a cikk miattuk és értük lett elkészítve!

Mi az az aktív használati tárgy?

Az az eszköz ami megvásárlása után nem áll fixen egy helyen hanem hordjuk a testünkön vagy használjuk a mindennapokban. A lényeg hogy nem egy pl. váza ami ott álldogál a polcon és maximum a por lepi. A használati tárgyak kopnak és idővel elhasználódnak. A karikagyűrűk is használati eszközök attól függetlenül hogy csak díszítő funkcióik vannak. Példaként egy  cipőt szoktam felhozni. Ha veszünk egy új cipőt és elkezdjük hordani akkor egy hét múlva még igen újszerűnek hat DE azért már nem úgy néz ki mint amikor a cipős dobozából kivettük! Na pont ez a jelenség tapasztalható az ékszerek és azon belül a karikagyűrűk esetében is!

Ezekben a jegygyűrűkben természetesen lehet dolgozni, mosogatni, takarítani, aludni stb. de ha nem teszed akkor tovább maradnak újszerűek! Amellett hogy a karikagyűrű egy esküvői kellék amellett azért egy ékszer is aminek díszítő funkciója van! Ezek függvényében tehát elmondható hogy meg kell tanulni az ékszerekre, gyűrűkre vigyázni.

Mennyire ellenálló egy arany ötvözet?

Mint írtam egy aktív használati tárgyra vigyázni kell függetlenül attól hogy egy csavarkulcsról van e szó vagy egy ékszerről. Az arany, ezüst vagy platina ötvözetből készült ékszerek tartóssága, újszerűsége nagyban függ annak tulajdonosától és a viselési szokásaitól. Ha megvizsgálunk egy acélból készült karórát láthatjuk hogy idővel azon is de főleg a záró csatt részen karcok és kopások lesznek fellelhetőek. Az acélhoz képest pedig a nemesfém ötvözetek nagyságrendileg puhábbak így sérülékenyebbek! Ha a gyűrűnket leejtjük és valami rücskös járólapra vagy betonlapra, esetleg a kezünket amelyiken a gyűrű található odacsapjuk valami keményhez az bizony mély és durva nyomot fog hagyni rajta! Amennyiben óvjuk a gyűrűnket és nem egésznap viseljük akkor is apró karcok fognak megjelenni a gyűrű külsején. Ezt úgy nevezzük hogy be patinásodik az ékszer felülete. Itt most nem a réz patinásodásáról beszélünk azaz nem oxidálódik a felület hanem az apró karcok és kopások által beáll egy láthatólag állandó felületi állapotúra az ékszer. Azáltal hogy hordjuk a karikagyűrűnket az ujjunkon hozzáér a gyűrű külseje mindenhez amit megfogunk. A levegő a por és minden a környezetünkben  eleve tele van mikroszkópikus kvarc szemcsékkel amik koptató és csiszoló hatásúak tehát amint elkezdjük hordani a gyűrűket az elhasználódás  vissza számlálása elindul. Ezek alapján el kell fogadni azt hogy semmi sem marad örökké új amit használunk. A patinásodás tehát a kopás és karcolódás  gyorsasága és mértéke viszont nagyban függ a felhasználótól. El kell fogadni hogy egy tükörfényes felület idővel tele lesz apróbb karcokkal egy matt felület típustól függően pedig elkezd felfényesedni. A gyűrűket felújítani havonta vagy hetente felesleges. Ha pár évente szeretnénk restaurálni a karikagyűrűnket azt lehet de utána ismét elkezdődik a kopás karcolódás folyamata. A felújítás során az ékszer felületét le kell csiszolni majd újra kell fényezni. Ez által az anyag vastagság és az ékszer súlya csökken tehát nem szerencsés sűrűn ismételni az eljárást! Amennyiben azt szeretnénk hogy a karikagyűrűnk, jegygyűrűnk új maradjon és hibátlan állapotnak örvendjen örökké úgy azt a dobozában kell tartani és nem szabad elkezdeni hordani! Ennek mondjuk sok értelme nincsen. El kell fogadni hogy egy kopó használati eszközről van szó! Az igazi értéke egy karikagyűrűnek úgy gondolom hogy az érzelmi jelentősége amit a házastársunk iránt érzünk amikor a gyűrűre pillantunk legyen az bármilyen régi és kopott.